Bad Kleinkirchheim

Itt még a levegő is más, a fű is zöldebb és hasonló, ámde annál nagyobb igazságokkal kezdhetném blogbejegyzésem, amely egyben nosztalgikus is, hiszen egy már két éve abbahagyott szokás elevenedik most fel ezen írással, az újabb, viszonylag hosszabb külhoni tartózkodásom apropóján.

'Bad Kleinkirchheim' (www.badkleinkirchheim.at) Ausztria, Karintia tartományában (Kärnten) található, aprócska kis üdülőfalu tele minden földi jóval. Először is vannak itt szép, nagy hegyek. Mire is jó egy hegy? (Sok egyéb mellett, de most inkább turisztikai szempontból.) Télen lehet rajta síelni, nyáron lehet rajta túrázni, a helyiek szerint a „túrázás nemcsak a testnek, de léleknek is jót tesz”. Biztos így van, majd talán ki is próbálom. A bátrabbak bicikli túrázhatnak, a hegyen vagy a völgyben egyaránt, gondolom inkább az előbbi a nagyobb kihívás, bár jómagam azt hiszem egyikhez sem ragaszkodom. Aki ismerkedne a természettel, annak van itt számos túraútvonal mellett bioszféra-rezervátum is, nevéből adódóan változatos és egyedülálló állat- és növényvilággal. Nem véletlenül itt halad keresztül a maga nemében kiemelkedő (több szempontból is) "Alpok-Adria Útvonal" ('Alpe-Adria-Trail') is. Persze halmozni is lehet az élvezeteket, a településen rögtön két termálfürdő is található ('Thermal Römerbad', 'Therme St. Kathrin'), amelyek télen-nyáron várják a gyógyulni és rekreálódni vágyókat. Első ránézésre a terület fő vendégköre is inkább az idősebb korosztály, reggel például „munkába” menet több kisebb nyugdíjas „csoporttal” találkoztam, túrabottal és egyéb túrafelszereléssel felvértezve, vagy épp a menetrend szerinti túrajáratra várakozva. A termálfürdők körül is zömmel e korosztályt, illetve kisebb számban családokat, párokat véltem felfedezni. Főszezon ellenére (bár itt nem tudom, hogy mi is számít pontosan főszezonnak, sanda gyanúm szerint (és a turisták számából ítélve is) inkább a tél lesz az), azért nincs nagy tumultus az utcákon, de akikkel találkoztam eddig, azok szinte mind turisták voltak, mondjuk a hely áraiból következtetni lehetett már előre, hogy azért ez nem lesz a tömegturizmus fő helyszíne.
A falu csendes, nyugodt, rendezett és tele van kisebb, nagyobb szállók, panziók, magánszálláshelyek tömkelegével, sőt szinte csak az van itt, szóval mindenki megtalálja a maga kedvére való szálláshelyet. Az üzletek a minimál és mindennapi szükségletek kielégítését célozzák, van Billa, Spar, cukrászda, pékség, bank, virágbolt, ingatlanközvetítő, egy-két ruhabolt (zömmel az idősebb korosztályra specializálva), nagyobb sportboltok (Intersport, Hervis), fogászat, kozmetika és még sorolhatnám, no meg persze számos étterem is. A falu határában van egy golfklub is, és találunk a településen teniszpályát is, fedettet és salakosat egyaránt. A sí-infrastruktúra kelléke, a felvonó, nyáron is aktívan üzemel, amely most a túrázókat szolgálja ki, lelkesen köröznek a kis kabinok a völgy és a 'Kaiserburg' között.

Jómagam a helyi turisztikai irodában leledzem az elkövetkezendő napokban a jelek szerint. Az ún. „back office” és a „front office” iroda egy helyen van. A tájtól nem idegen, kör alaprajzú épületben kapott helyet az információs iroda és a háttériroda egyaránt, ahol jócskán többen dolgoznak, mint a hasonló profilú, hazai szervezetekben átlagosan. A munka pörög, az információs irodában folyamatos az információszolgáltatás, miközben a háttérben zajlik a menedzsment többi része. A szervezet az internetes oldal megújítására készül, a napokban az volt a feladatom, hogy az olasz és az angol oldalt töltsem fel a korábbiak alapján tartalommal. Miközben mindebben elmerültem, feltűnt, hogy minden egyes kategória már alapjáraton bőséges leírást tartalmaz, és a leírások végén megtalálhatók a pontos elérhetőségek, e-mail címek, honlap címek, esetleg telefonszámok. Minden a turista, vagy a potenciális turista kényelmét szolgálja. Ahol lehet képek és online letölthető magazinok, leírások, térképek színesítik az oldalt, amely természetesen nemcsak a szemnek, hanem az ember tájékozódásának és biztonságérzetének is javára van. Az operatív team minden munkatársa, fotóval (!) és elérthetőséggel (!) külön-külön is megjelenik a honlapon, hiába, itt talán büszkék az emberek a csapatra, akivel együtt tesznek egy terület turizmusáért. Nem utolsó sorban persze ezzel segítik a turistát is. Az iroda tehát barátságos és kényelmes, bár mivel sokan dolgoznak egy helyen így csendesnek nem mondható (ennek persze előnye és hátránya egyaránt van), minden komfort megvan benne, ami a munkához kell, vagy erősíti annak eredményességét, így még kávéfőzőgép és mosogatógép is.

Annyi biztos, már az első nap alatt sok tapasztalatot szereztem, remélem ez a továbbiakban is így lesz, még annak ellenére is, hogy a helyiek gyors beszéde és tájszólása miatt kicsit jobban kell koncentrálnom nyelvileg. Délután mintha hazajöttem volna, a parkolóban lévő öt autóból három magyar volt. Hiába, mint egy itt dolgozó honfitársunktól megtudtam, itt és a környéken ca. 70 magyar él, dolgozik. Meglepően nagynak találom ezt a számot, elnézve, milyen kis településekről is van szó tulajdonképpen.

A második nap is hasonlóan telt, lassan már az iroda összes munkatársát megismerem, de nehéz számon tartani. A tartalomfeltöltés mellett a mai napon volt szerencsém egy online applikációkkal foglalkozó meetingen is részt venni. A szűk körben tartott meetingen az applikációk (elsősorban iPhone) előnyeiről és alkalmazhatóságáról esett szó. Itt lassan már a hotelek is ez irányban "kényszerülnek" nyitni. A vendéglátás pazar volt és különleges. Jól esett egy kicsit kimozdulni az irodából.

Ebédre pedig elfogyasztottam életem legfinomabb sonkás-rukkolás pizzáját.

Azt hiszem a mai nap egyetlen hátulütője a viszonylag rossz, kissé hűvös és borús idő volt.

Egy szó, mint száz, üdvözlet innen 'Bad Kleinkirchheim'-ből. :)