Még tartozom a nyaralás 5. napjának beszámolójával. Ez a nap az élvezeteké volt. Reggel el kellett hagynunk a szállást, így reggeli után kijelentkeztünk és útnak indultunk. Kissé esős-csepergős-borongós időnk volt. Először vendéglátóink pincéjét látogattuk meg, Soprontól nem messze. A kis, családi pincészet 9 hektáron tevékenykedik, modern technológiával dolgozzák fel a szőlőt. A pincelátogatás során egy kicsit betekintést nyertünk a termelt fajták sorába, a termelés milyenségébe és ütemébe, kicsit megismertük a család termesztési és borkészítési hagyományait. Ezután persze kóstoló következett, zöldveltelinit, kékfrankost és merlot kóstoltam, mind a három nagyon finom volt. A délelőtti kóstolás után szintén Sopron mellett, most éppen a Harrer Cukrászdában kötöttünk ki. A Harrer Cukrászdáról már volt szó, ott ettük a minap a Lidó szeletet. Most egy-egy finom kávéra, anyukám egy Esterházy szeletre, én pedig egy epres tortára tettem le a voksomat. Az idő is megkövetelte, hogy ezt a laza programot folytassuk, így aztán Parndorf felé vettük az irányt, és a vásárlás kapta a főszerepet az ottani Outletben. Miután a vásárlásra szánt pénzt elköltöttük sajnos tényleg hazafele kellett indulni. Véget ért a nyaralás. Jó volt, szép volt, élmény marad!
Augusztus 19-én aztán "merész" dologra vállalkoztunk. Ezen a napon ugyanis 'Vince Balaton' névvel neves boresemény vette kezdetét Keszthelyen, a 'Festetics kastély'-ban, amelyről mi sem hiányozhattunk. Anyukámmal és Ibolyával kiegészülve nekivágtunk a nagy melegben az országútnak, annak reményében, hogy ott majd aztán finom borokat kóstolhatunk. Nem csalódtunk. A nagy meleg ellenére mégiscsak meg kell állapítani nem volt ez olyan rossz ötlet a szervezőktől. Jegyünkhöz járt egy deci bor az érkezéskor, egy pedig a távozáskor. Ezen alkalmak egyikén volt szerencsém egy Eszterbauer bort kóstolni, olyat amelynek illata a szilvára, szilvabefőttre hajazott, már-már harapni lehetett az illatba...mennyei volt...és persze az íze is finom. Aztán kóstoltunk még eperbort. Ennek is beleszerettem az illatába...az íze se volt semmi...szó se róla, de az illata...Végül pedig a Szarka Pincészet borai mellett tettük le voksunkat, már csak azért is mert náluk aztán igazán behűtve kínálták azokat. A 'Szarkabarát' és az 'Őszi Harmat' nevű remekeket mindenkinek csak ajánlani tudom. A borozgatás mellé és persze az esemény velejárójaként zene is társult a gasztronómiai élvezetek mellé. Kora délután az Alma Együttes zenélt, ennek a végére és ezzel együtt tőlük a talán egyetlen általam ismert, és oly nagyon kedvelt, "Ma van a Szülinapom"-ra sikerült odaérni a koncerthelyszín elé. Később a United szórakoztatott minket, hol saját, hol feldolgozás számaikkal, hol áramszünettel. A szervezőket mindenképp dicséret illeti, nemcsak a rendezvény ötlete és megszervezése miatt, hanem azért is, mert megfelelő számú ücsörgési lehetőséget is biztosítottak a vendégeknek, többségét árnyékban, így aztán volt alkalom a kényelmes beszélgetésre még kellemesebbé téve ezzel ezt a vasárnapi napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése