Künstlerstadt Gmünd - ékszerdoboz Karintiában

PopArt, James Rizzi

Igazi gyöngyszemre akadtam a napokban itt, Karintiában. Szerdán volt szerencsém egyik kolléganőmmel Gmündbe látogatni. Utazásunk apropója az ottani PopArt kiállítás volt, nevezetesen a James Rizzi, amerikai pop art művész alkotásainak tárlata. Várakozásokkal telve indultam neki ennek az útnak. Egyrészt már régen nem hagytam el Bad Kleinkirchheimet, másrészt régen voltam kiállításon is, pláne kortárson.  A munkát aznapra egy kicsit előbb felfüggesztve, délután négy órakor indultunk neki a "nagy útnak", amely mondhatom igazán szép vidéken vezetett el úti célunkig. Elhaladtunk a csodás millstatt-i tó mellett és annak két meseszerű városkája, Millstatt és Seeboden városokon keresztül, majd mint egy háromnegyed óra múlva megérkeztünk úti célunkhoz, Gmündbe. A város jellegzetessége, hogy önmagát "Künstlerstadtként", azaz a művészek városaként hirdeti, nyilván nem véletlenül. Számos kiállítás van, volt és lesz is itt, nagyobbnál nagyobb művészektől. Ennek köszönhetően aztán a város meg is találta a maga profilját (ami valljuk be nem árt ha van egy városnak?!) és igyekszik is ennek a profilnak méltón megfelelni. A kommunikációban is természetesen ez kapja a kiemelt szerepet, a város logójában is emblematikusan megjelenik. A várost átlengi valami művészi hangulat, nekem a francia Saint Paul de Vence-re emlékeztetett némely valójában. Az egész város nem nagy ugyan, de lépten-nyomon felsejlik egy-egy művészi elem, és ahol nem ez a hangulat uralkodik, ott egy kellemes, középkori miliő veszi át a főszerepet. 

A parkolótól nem messze meg is találtuk a kiállítást, ami a városi toronyban kapott helyet és annak mintegy 3 emeletén mutatta be James Rizzi alkotásainak egy részét, miközben azért még a kortársak közül egy-két Andy Warhol, Keith Haring alkotásba is sikerült belebotlanunk. A kiállítás fantasztikus volt, Rizzi egy igazi művész, a szó jó, de nem klasszikus értelmében. A képeinek többsége 3D-s alkotás volt, amely a művészetének egyedi jellegzetessége is egyben. Sokak számára talán gyerekesek az alkotásai, de engem pont ez a játékosság, színesség, aprólékosság volt az, ami lenyűgözött. A jellegzetes figurák, a madarak, az apró részletek. Legtöbb képén persze a nagy Amerikát, azon belül is a "Nagy Almát" ábrázolta, annak minden jegyét, ismert jellemzőit egy képre rásűrítve, szerintem sikerrel. A kissé gyerekrajznak tűnő alkotások mögött a 3D-s technika miatt tagadhatatlanul igen sok munka van. A választott színek, a képek dinamikája és mégis egyszerűsége egyedülálló. Számomra ez művészet, mert hát mi is ez valójában? Ez egy nagyon jó önkifejezés és egy nagyon jó példája annak, hogy a világot hányféle szemüvegen keresztül - és mégis valósághűen, még ha a valóságot kicsit kiszínezve és leegyszerűsítve is -  lehet bemutatni. Üdítő - főként 3D alkotásainak - aprólékosságát figyelni, a képek részleteit felfedezni és történeteit saját magunk kedvére formálni. Mint egy modern mese. Nem hiába kérte fel a művészt élete során repülőtársaság, autógyártó cég és még ki tudja ki nem, hogy alkotásaival egy-egy termékét díszítse. A város tornyánál pedig talán nem is lehetett volna jobb helyszínen bemutatni a művész munkásságát. 

A kiállítás után a városban sétáltunk még egyet, annak is a belvárosában (mondjuk nagyjából az egész város egy utca). Ettünk egy-egy isteni finom levest a város tornyától nem messze, majd továbbálltunk. A Millstätter See partján aztán elfogyasztottunk egy finom fagylaltot, Millstatt városában sétálva, gyönyörködtünk a tóban, a naplementében. Igazán szép volt, csendes, nyugodt, amolyan eső utáni csend uralkodott. 

Aztán spontán elhatározásunkban végül az éjszakát a kedves kolléganőmnél töltöttem egy a wörthi tó partján fekvő településen, ahonnan még a Pyramidenkogelt is látni. Itt aztán éjszakába nyúlóan beszélgettünk, egy remek saláta társaságában, melyet erkélyének fűszerei tettek igazán kellemessé, no meg a finom, hazai irsai olivér. Utunk során Veldenen keresztül is elhaladtunk, aminek jellegzetessége, hogy ez az osztrák Monaco, egy igazi kaszinóváros. Ennek megfelelően a város esti élete is más képet mutatott, mint itt BKK-ban, az utcákon emberek sokasága, mindenütt bárok, lokálok, nyüzsgő forgatag.