Magas hegyek között…

Magas hegyek között, hol az ég oly kék, hol a fű oly zöld, hol a levegő olyan tiszta, hol a felhőkbe szinte harapni lehet, hol a madár is csak ritkán jár, hol a tehenek kolompjának zenéje töri csak meg a csendet és még sorolhatnám az Alpok hegyeinek előnyeit.

Ezeket az előnyöket ismerve, remélve vágtam neki szombaton túrámnak,. Végre hét ágra sütött a nap, nem is lehettek kedvezőbb feltételei az újabb kiruccanásnak. Így aztán reggel túraszandált ragadtam (most az igazi túrázók persze a fejüket fogják, mert hát a szandál…az mégis CSAK szandál, de szerintem kényelmes viselet és azért mégsem sziklamászásra készültem), és neki indultam utamnak.

Elő a 'Kärnten Card'-al, és irány a 'Kaiserburgbahn'. Már maga a felvonózás is ca. 25 percet vett igénybe, sorban állás nélkül. A hegyre érkezve aztán következett a szokásos csoda: gyönyörű panoráma, padok, pihenőhelyek extra kilátással, tó ('Kaiserburg See' – hm, itt sem nagyon kreatívak mindig), csúcsok sora (ebből kettő is, kereszttel – az egyik a 'Kaiserburg Gipfel' (2055 m), szóval a nagy csúcstámadás is megvolt), kövek, szebbnél szebb virágok, növények, túrautak erre-arra,  amelyeket mountain bike-osok és túrázók élveztek ki. Igen, fiatalok, idősek, gyerekek, párok, kutyák egyaránt. 

Vasárnap, többek között, de legfőképp és nem utolsósorban, megtaláltam a kedvenc helyemet itt, BKK-ban. :) Azt hiszem a kép láttán mindenki, vagy talán a legtöbben megértenek, hogy miért is?! Kár, hogy a rossz időjárás miatt eddig csak keveset tudtam itt időzni, de az mindenképp nyugtató és pihentető volt. :)

Hétfőn pedig a 'Bad Kleinkirchheim Card' előnyeit használtam ki. Este fél kilenctől 3D-s vetítés volt a turizmus irodának az emeletén, ahol a 'Nockberge Bioszféra Park'-ot mutatták be egy rövid előadás, majd egy 28 perces, nagyon szép, 3D-s videó segítségével. A videóban helyi gazdák, helyi lakosok szerepeltek. A nézőközönség többsége nyugdíjas volt, de élvezet volt nézni és hallgatni, ahogy megörültek egy-egy 3D-s effektnek, egyesek még a képernyőből kibújó tehenet, vagy a kirepülő pillangót is meg akarták fogni. Egyébként nemcsak nekik, magamnak is igazi élmény volt a videó és az előadás is. És igen, ezt nevezem én környezeti nevelésnek. Négy évszakot végigvonultatva (ebből is látszik, hogy nem két nap alatt készült a kiváló technikát igénylő produkció), a helyiekkel akik büszkén mutatják be lakókörnyezetük és a természethez szorosan kapcsolódó munkájukat. A videó a helyi értékeket felvonultatva hívja fel a figyelmet bioszféra park lakóinak, élőhelyére, annak egyediségére, fontosságára, kincseire, hagyományaira, természetességére, természetközeliségére, a helyi életmód sajátosságaira. Így tudnak megmaradni talán a helyi, paraszti életmód olyan sajátosságai, amelyek ritkának számítanak egy modern rohanó világban. Itt egy olyan világ van, amelyben nem meglepő, ha a négycsillagos szálloda mellett istálló van az ötcsillagos mellett pedig fűszeres kert, élő és nem lila tehenekkel; amelyben nem meglepő, hogy mire szolgál egy malom; hogy a friss kenyér mellett friss sajt is van; amelyben a traktor a limuzin, az extra szolgáltatás; amelyben a kertben vagy akár a teraszon egy egész fűszeres kert rejlik csak, hogy mindig legyen friss fűszer a salátába, amelyben minden élet érték (és ezt lépten-nyomon érzed), minden kis élőlény a természet értékes kincse. Itt az életnek megvan a maga rendje, a maga körforgása, amely minden a rendszerben élőnek ismert és saját érdekében szem előtt tartott, vagy, mert évszázados hagyomány, amely generációról generációra öröklődik, vagy, mert az ösztönökben benne van. Az előadás keretén belül ezen túl még bemutatják a parkot, a park tevékenységét (a mindennapokban és a környezeti nevelésben betöltött szerepüket egészen kisgyerekkortól (mert hát hol is érdemes ezt elkezdeni, ha nem ebben a korban?!), a látogatóközpontot, de a nemzetközi kapcsolatokra (olasz, szlovén, német) is kitérnek. Fontos szerepet kapnak a helyi vonzerők, attrakciók és így a turizmus is. Egy másik videóval pedig azt mesélik el, hogy mi is tulajdonképpen a bioszféra park, mi a különbség e között és más természetvédelmi területek között, miért jó egy bioszféra park? Egyszerűen, érthetően. Sok munka van mögötte, de a turista kap egy élmény (és amúgy is telik az ideje, mert végülis mit csinálna mást hétfőn este egy ilyen csendes, nyugodt helyen?!), értéket kap és visz haza, amelyet talán közvetít is jártában-keltében, saját maga és felfogása is változik, formálódik, mindeközben egyedi, összetett tudást szerez, s talán világlátása is változik valamelyest. Az elégedetten távozó arcokról legalábbis ezt olvastam le. Úgyhogy talán nem túlzás azt mondani, hogy a sok munka és a mögötte rejlő technika így vagy úgy, de kifizetődik, hosszútávon.